Hiei az ablakban �lt, a felkel� napot n�zve. ~M�r lassan m�sf�l �ve, hogy utolj�ra l�ttam Misan�t, de m�g mindig hi�nyzik~gondolta. -M�r megint a napfelkelt�t csod�lod?-l�pett be Kurama. -�n, nem csod�lom, csak... -Csak mi? -...csak nincs jobb dolgom... ~Hmm...hihetelen, mennyire pr�b�lja leplezni �rzelmeit. De �n tudom, hogy Misan�ra gondol~gondolta Kurama.-Akkor magadra hagylak-mondta, �s azzal kiment. Hiei visszafordult az ablak fel�. Hirtelen egy nagy sebess�ggel k�zeled� k�k-feh�r pontot l�tott meg az �ton. Fej�hez kapott, szemeit eltakarva, �s visszan�zett. A k�k-feh�r pont elt�nt. -Biztos csak k�pzel�dtem... Az ajt�n k�v�lr�l �r�mteli hangok hallattszottak. -Mi lehet ez?-k�rdezte, �s r�snyire kinyitotta az ajt�t. -El sem hiszem, hogy itt vagy!-ki�ltotta Kurama, majd felkapta az odakint �ll� l�nyt, �s k�rbefordult vele p�rszor. -Mis...Misana? Misana a r�snyire nyitott ajt� fel� n�zett. -Hiei!-ki�ltotta, kiugrott Kurama karjaib�l, majd mag�hoz szor�totta r�g nem l�tott bar�tj�t. Hiei ett�l elpirult. -He...hell� Mis...Misana.... -Olyan r�g l�ttalak! Semmit sem v�ltozt�l! Hiei v�gign�zett Misan�n. -T...te se...sem... -Mi sz�l hozott ide?-k�rdezte Kurama. -El�gg� hi�nyoztatok, �s �gy gondoltam, hogy nem lehet semmi baj abb�l, ha elj�v�k. -Nem h�t-mondta Kurama. Hiei m�g mindig mozdulatlanul �llt. Misana t�nyleg semmit sem v�ltozott. Haja ugyanolyan volt, s�t�tk�k �s v�ll alattig �r�, m�g mindig olyan magas volt, mint Hiei, ruh�zat�n szint�n semmit sem v�ltoztatott. Ugyanaz a b�, s�t�tk�k nadr�g, ugyanaz a feh�r p�l� �s ugyanaz a sz�rke mell�ny volt rajta. -�s hol fogod magadat elsz�ll�solni? -Hmm...nem tudom...lehet, hogy kiveszek valahol ideiglenesen egy lak�st. -Ebben az �p�letben, esetleg? Ez a lak�s itt Hiei�vel szemben jelenleg kiad�. Esetleg oda bek�lt�zhetsz. -Mi?-k�rdezte Hiei meglepetten. -Nem is rossz �tlet... Ha Hieit nem zavarja, akkor nekem j�. -Persze, hogy nem zavarja!-el�zte meg Hieit Kurama. -Akkor...azt hiszem megbesz�lem a tulajjal. �s elment. Hiei csak mozdulatlanul �llt. -Hiei? Hiei? Kurama megr�zta, amire r�gt�n mag�hoz t�rt. -Kurama, hogy jutott ez eszedbe??? -Tal�n zavar? Hiei, ne pr�b�ld leplezni, azt, amit �rzel. -Ezt hogy �rted? Kurama nem v�laszolt, csak elment.   Yusuk��khoz ment, �s elmondott mindent. -T�nyleg elj�tt ide Misana? Huhh, nem is tudom mikor tal�lkoztm vele utolj�ra...Kett�? H�rom? -M�sf�l-mondta Keiko. -�, t�nyleg? El�g lassan tellik az id�... -De akkor is r�gen l�ttuk-mondta Kuwabara. -Azt hiszem, valamikor megl�togatom. Egy kicsit nosztalgi�zunk-jelentette ki Botan.-Tal�n Koenma is csatlakozik majd.   Ek�zben Misana a bek�lt�z�ssel bajl�dott. -Kell seg�ts�g?-k�rdezte Hiei. -K�sz, nem, nincs sok csomagom-mondta, pedig a kez�ben csak �t t�ska volt, ami eltakarta a kil�t�s�t. -Jah, akkor j�. Vigy�zz, ott a k�... Misana k�s�n reag�lt, ez�rt elesett, �s az �t csomag k�z�l h�romnak kiborult a tartalma. -...sz�b...V�rj, hadd seg�tsek felszedni. -Jaj, �gy l�tszik, elfelejtettem figyelni, merre l�pek-mondta, �s elmosolyodott. Mind a ketten elkezdt�k szedni a k�l�nf�le ruh�kat, egy�b t�rgyakat, amikor v�letlen ugyanaz ut�n a t�rgy ut�n kaptak, �s v�letlen megfogt�k egym�s kez�t. Hamar el is kapt�k a kez�ket, �s mind a ketten elpirultak. Hamar v�geztek is a pakol�ssal. -���...k�sz�n�m a seg�ts�get. -Nincs mit. Esetleg, tudn�k m�g valamiben seg�teni? -Nos...nem hiszem...M�gegyszer k�sz�n�m. Be akart menni, de Hiei meg�ll�totta. -Misana... -Igen? -Nincs kedved egy kicsit bej�nni hozz�m? Besz�lgetni, vagy valami...Nem k�telez�...csak ha.. -Persze, van kedvem-mondta. Bementek. -Fog...foglalj helyet... Misana le�lt a fotelba, Hiei pedig az ablakba. -�s egy�bk�nt mit csin�lsz mostans�g?   Ek�zben: -Micsoda? Komolyan?-k�rdezte meglepetten Koenma. -Igen! -Hmm...vajon Misana m�g mindig olyan j�l n�z ki mint amikor legutolj�ra l�ttam?-motyogta Koenma. -Hogy mondod?-k�rdezte Botan. -�, semmi. Csak azon gondolkodtam, hogy... -Hogy? -Hogy esetleg valamikor meg lehetne l�togatni. Egy kis nosztalgia. -�n is gondoltam m�r erre.   -H�t...semmi �rdekeset. �lem az �letem. �s te, Hiei? -Szint�n... Hossz� csend k�vetkezett, majd hirtelen Misana elmosolyodott. -Min mosolyogsz? -Eszembe jutott, amikor az a marha, az ar�n�ban elrabolt minket, �s bez�rt egy ar�na alatti helys�gbe. -Ezen mosolyodt�l el? -H�t...egyr�szt...-elpirult. -M�sr�szt? -Nos...iz�... Hiei is visszagondolt, mi volt ott, majd leesett neki min mosolyodott el. -Oh, m�r �rtem. Az a...? -Igen... Hiei er�t v�ve mag�n, kisz�llt az ablakb�l, �s le�lt Misan�t�l nem messze. -Szerencs�re, itt nincs csontv�z, sz�val nyugodtan �lhetek ide. -Hehh, nem kell amiatt agg�dni. Ism�t egy kisebb sz�net k�vetkezett. Misana egy kicsit k�zelebb h�z�dott Hieihez. � is ugyan�gy tett. -Te...-sz�laltak meg egyszerre. Elmosolyodtak. -Mond te-sz�laltak meg ism�t egyszerre. Ezen m�r nem mosolyodtak el, �s nem is nevettek. Egym�s szem�be n�ztek. ~Azt hiszem...el k�ne mondanom neki mit �rzek ir�nta...~gondolta Hiei.~De hogy is kezd... Gondolatmenete megszakadt, mivel Misana m�g k�zelebb h�z�dott hozz�, �s �t�lelte. -Mis...-mondta, kiss� el�rz�keny�lve.   Folyt. K�v.